![A Döbrentei Gábor irodalmár s akadémikus és munkatársai által alapított és szerkesztett folyóirat, az Erdélyi Múzeum legelső számában (1814-ben) pályázatot írt ki „Eredetiség s jutalomtétel” címmel, aminek az volt az értelme, hogy a mű, amellyel pályáznak, lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgozzon fel,[1] ill. ne imitálja a korabeli divatos nyugati műveket. A felhívás szándéka szerint (nem teljesen szó](/ingyeneskonyvek/katona_jozsef_bank_ban/katona_jozsef_bank_ban.jpg "A Döbrentei Gábor irodalmár s akadémikus és munkatársai által alapított és szerkesztett folyóirat, az Erdélyi Múzeum legelső számában (1814-ben) pályázatot írt ki „Eredetiség s jutalomtétel” címmel, aminek az volt az értelme, hogy a mű, amellyel pályáznak, lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgozzon fel,[1] ill. ne imitálja a korabeli divatos nyugati műveket. A felhívás szándéka szerint (nem teljesen szó")
Janus Pannonius összes munkái
Janus Pannonius
A latin nyelvű humanista irodalom legnagyobb magyarországi alkotója. Itáliai tanulmányai idején ismerkedett meg a klasszikus műveltséggel és a humanizmus eszméivel, egész munkássága e kettős hatáson alapul. Pályáját – afféle diákverselőként – epigrammákkal, dicsőítő és gúnyversekkel, epitáfiumokkal, alkalmi darabokkal kezdte. Honi munkásságának nyitánya a Búcsú Váradtól a magyar táj egyik első ábrázolása. Írt verset Mátyás király szolgálatában, a török elleni harcokról, a testi és lelki szenvedésről, humanista példák nyomán összegyűjtötte levelezését. Társtalannak érezte magát, ezt a szellemi magányosságot ábrázolta a túl korán virágzó mandulafáról szóló jelképi erejű versében. Kortársai és az utókor epigrammáit tartotta nagyra, ugyanakkor ő maga nagyepikai műfajjal szerette volna a nevét halhatatlanná tenni (Annales címmel Hunyadi Jánosról tervezett egy terjedelmes művet). Ő volt az első klasszikus alapokon humanista lírát művelő, latin nyelven alkotó magyar költő, a magyar humanizmus az ő életművére alapozódik.
| Janus Pannonius összes munkái |
hirdetés