A falu jegyzője
Eötvös József
Arisztokrata származású költő, író, politikai gondolkodó. A nemesi Magyarországon a liberalizmus, a demokrácia, a polgárosodás harcosa akart lenni, és számára az irodalom is ennek az eszköze volt. Vele kezdődött a magyar realista regény. Az elzüllött nemesség Magyarországának halhatatlan képét rajzolta meg 1845-ben megjelent, vádló hangú nagy regényében, a világsikert arató A falu jegyzőjében. Művészi értékén túl nagy politikai jelentősége volt, melyet csak a néhány év múlva – 1848-ban – kitörő forradalom távlatában érthetünk meg. Az irodalomtörténet-írás "irányregénynek" nevezi, de több annál. A késő feudális kori Magyarország irodalmilag pontos diagnózisát adja. A cselekmény egy képzeletbeli vármegye, Taksony Tiszarét nevű falujában játszódik. A visszaélésekkel tarkított "titkos" választás, a komédiába illő "nemesi szabadság" leírásával Eötvös remekel. A nép mint főszereplő, eléggé extrém módon jelenik meg, főként mint a társadalom számkivetettjei: cigány, zsidó, üldözött betyár, lecsúszott nemes. A regény a reformkori világ múlhatatlan érvényű megörökítése, a magyar széppróza egyik alapműve. Emellett az első olyan magyar irodalmi mű, amelyre különböző nyelvű fordításai alapján külföldi kritikák is elismerően felfigyeltek.
| A falu jegyzője |
hirdetés