Deák Ferenc beszédei
Deák Ferenc
Deák Ferenc (1803-1876), államférfi, jogász, a Batthyány-kormány igazságügy minisztere, a MTA tagja volt. Jogászként először vetette fel a halálbüntetés eltörlését 1829-ben. Az 1832-36. évi, reformkori országgyűlésen a szabadelvű ellenzék egyik vezére volt, aki felszólalásaiban, állásfoglalásaiban a haladás, az alkotmányosság, a jogegyenlőség, a vallás- és lelkiismereti szabadság, a szólásszabadság és a magyar nyelv használata mellett érvelt. Az 1843-44. évi országgyűlésen a közteherviselés bevezetését szorgalmazta. Jelentős szerepe volt az 1867-iki kiegyezés előkészítésében, amelynek elindítója volt a Pesti Naplóban 1865. április 16-án megjelent ún. húsvéti cikke. Az 1865-ös országgyűlésen is vezérszerepet játszott, de a kiegyezés után megalakuló kormányban nem vállalt tisztséget. Deák Ferenc beszédeit hat kötetben adta ki Kónyi Manó, országgyűlési gyorsíró, publicista, történész. 1865-ben Fenyvessy Adolffal együtt ők szervezték meg az országgyűlés állandó gyorsíró hivatalát. Kónyi nemcsak Deák beszédeit gyűjtötte össze, hanem megjelentette a hatvanhetes bizottságnak a közös ügyekkel kapcsolatos tárgyalásait, és Deák 1861-ik évi országgyűlésen elfogadott két föliratát is.
| Deák Ferenc beszédei |
hirdetés