![A Döbrentei Gábor irodalmár s akadémikus és munkatársai által alapított és szerkesztett folyóirat, az Erdélyi Múzeum legelső számában (1814-ben) pályázatot írt ki „Eredetiség s jutalomtétel” címmel, aminek az volt az értelme, hogy a mű, amellyel pályáznak, lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgozzon fel,[1] ill. ne imitálja a korabeli divatos nyugati műveket. A felhívás szándéka szerint (nem teljesen szó](/ingyeneskonyvek/katona_jozsef_bank_ban/katona_jozsef_bank_ban.jpg "A Döbrentei Gábor irodalmár s akadémikus és munkatársai által alapított és szerkesztett folyóirat, az Erdélyi Múzeum legelső számában (1814-ben) pályázatot írt ki „Eredetiség s jutalomtétel” címmel, aminek az volt az értelme, hogy a mű, amellyel pályáznak, lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgozzon fel,[1] ill. ne imitálja a korabeli divatos nyugati műveket. A felhívás szándéka szerint (nem teljesen szó")
Arany János versek
Arany János
A XIX. századi magyar irodalom költőóriása – megannyi költőnemzedék példaképe és mestere – minden lírai műfajban korszakosat alkotott: írt dalt és műballadát, eposzt és elbeszélő költeményt, minden, a magyar lírában termékeny műfajban remekműveket alkotott. A témamotívumok, beszédmódok, lírai tónusok összességének skáláján alkotott, a politikai szatírától (Az elveszett alkotmány) az idealista világmagyarázatot nyújtó létfilozófiákon (Letészem a lantot) át a népi ihletésű balladáig (Kőmíves Kelemen) és a történelmi tárgyú elbeszélő költeményig (Toldi-trilógia). Arany János egész, kiterjedt munkásságát átszőtte a nemzeti tematika, a nemzeti jellem, politikus és erkölcs kapcsolatának vizsgálata, ábrázolata; miközben hihetetlen érzéke volt a lélektanhoz is (Híd-avatás). Gyakran alkotott nagy lélegzetű műveket, miközben tökélyre fejlesztette a magyar költői nyelvet. Nem véletlenül őt tartják a legnagyobb szókészlettel alkotó magyar költőnek, aki egyben formai bravúrok sokaságával hívta fel magára kortársai és az utókor kitüntető figyelmét.
| Arany János versek |
hirdetés