![A Döbrentei Gábor irodalmár s akadémikus és munkatársai által alapított és szerkesztett folyóirat, az Erdélyi Múzeum legelső számában (1814-ben) pályázatot írt ki „Eredetiség s jutalomtétel” címmel, aminek az volt az értelme, hogy a mű, amellyel pályáznak, lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgozzon fel,[1] ill. ne imitálja a korabeli divatos nyugati műveket. A felhívás szándéka szerint (nem teljesen szó](/ingyeneskonyvek/katona_jozsef_bank_ban/katona_jozsef_bank_ban.jpg "A Döbrentei Gábor irodalmár s akadémikus és munkatársai által alapított és szerkesztett folyóirat, az Erdélyi Múzeum legelső számában (1814-ben) pályázatot írt ki „Eredetiség s jutalomtétel” címmel, aminek az volt az értelme, hogy a mű, amellyel pályáznak, lehetőleg magyar történelmi eseményt dolgozzon fel,[1] ill. ne imitálja a korabeli divatos nyugati műveket. A felhívás szándéka szerint (nem teljesen szó")
Akli Miklós
Mikszáth Kálmán
A regény főszereplője Ferenc császár (1792-1835) udvari mulattatója: jó kedélyű, szellemes, csavaros eszű, és korántsem riasztó külsejű férfi. Fenséges kenyéradó gazdája egy kislányt bíz gondjaira: legyen a gyámja az árvának, akinek apja a császárért áldozta életét. Az eleinte tisztán apa-gyermek viszony az idő múlásával lassan átadja helyét a szenvedélyes szerelemnek, ami azonban csak lányrablás, világpolitikai bonyodalmak, vetélytárs jelentkezése és még sok egyéb kaland után érkezik el a beteljesüléshez. - Mikszáthnak ez a műve inkább meseszerű történései okán izgalmas olvasmány, ám kevéssé nézhető történelmi regénynek.
| Akli Miklós |
hirdetés